- +36204331111
- info@napmuhely.hu
- H-P Előre egyeztett időpontban
Tőzegről
Tőzeg, az „egészségügyi védőruházat” avagy természetadta védelem az elektroszmoggal szemben
Napjaink embere köztudottan egyre erősebb elektromágneses sugárzásnak van kitéve a technikai eszközök folyamatos jelenléte miatt (mobiltelefon, laptop, televízió stb.) és nem is gondolnánk, hogy akár csak a puszta fásultság, levertség vagy a hiperaktivitás mögött ezek a sugárzások húzódnak meg.
Kérdés, hogy mégis mit tehetünk annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és a még fejlődésben lévő gyermekeinket ezen hatásoktól? Szerencsére a természet megadta a választ erre a kérdésre, ami nem más, mint maga a tőzeg.
A lápok fogságába került, már évszázadok óta lebomlani nem tudó Bolyhosfű (Eriphorum Vaginatum) megrekedt állapotban van félúton a növény és az ásvány fokozat között. Ezt az elszenesedési folyamatot fordította meg a német származású Peter Böhlefeld, akinek sikerült a porladó, törékeny tőzegből fonható, szőhető anyagot kialakítani.
A tőzeg bár könnyebb, mint a gyapjú, mégis jobban melegen tart, és nem izzaszt. Kutatások igazolják, hogy minden, ami tőzegfonalból készült erősíti az immunrendszert, regenerálja a hőháztartást, stabilizálja a vérnyomást. A zwickaui Műszaki Egyetem laboratóriumi körülmények között végzett kísérletei kimutatták, hogy az elektromágneses sugárzások vagy felpörgető hatással vannak az emberre vagy épp ellenkezőleg, levertté tesznek minket. A tőzeg zsenialitása, hogy a belőle készült takaró, ruhadarab az optimális irányba segíti a viselőjét, vagyis a kísérlet során aki nyugtalanságra volt hajlamos az kiegyensúlyozottabb lett tőle, akire pedig inkább a levertség volt jellemző, az energikusabbá vált.
Ilyen gyógyító, védő, burkoló hatással bíró telefontokok, ruhadarabok, babatakarók vásárolhatók a Napfényes Művészeti Műhelyben, webáruházában, illetve lehetőség van egyedi megrendelésre is.
A tőzegfonalról bővebben: http://tozegfonal.hu/olajok-menu
Érdeklődés és rendelés: Erdélyi Tünde +36705327535 • tozegfonal@gmail.com
A tőzeg története
Az első világháború után a Rudolf Steiner által alapított antropozófia gyakorlatba ültetésével megalakult Stuttgartban és Dornachban a természettudományos kar. Az egyik kutatási terület a tőzegrost nemesítése volt. Henri Smits, a természettudományi kar egyik fiatal kutatója a kristályosodással kapcsolatban végzett kutatásokat és kísérleteket 1921-24 között, de nem sikerült elérnie a célt. Munkája azonban jó alapot adott a további kutatásokhoz, amelyen Peter Böhlefeld is elindult.
A cél
A cél az volt, hogy a tőzegrostból fonható, szőhető anyag készüljön, amelyből utána védőruházat is kialakítható. A tőzeg rendkívül törékeny és porladó anyag, ezért a megfelelő felhasználhatósághoz a tartósságát, feszességét 400-500 szorosára kell emelni. /Henri Smitsnek csupán 100-130-szorosára sikerült emelni a feszességét/
Az elmúlt 75 év alatt néhányan nekifogtak ennek a kutatómunkának, de nem sikerült elérni a kívánt értéket. Peter Böhlefeld 3 éven át egy Brema melletti magánlaborban ezekkel a kísérletekkel foglalkozott, majd később kialakította saját műhelyét.
A tőzegfonal elkészítése
A tőzeget először megmossák, majd antimonnal kezelik. Rudolf Steiner,
utalt arra, hogy a tőzeget magnetikus téren kellene átvezetni, majd előtte és utána megvizsgálni a felépítését. Különféle növényi anyagokkal kell ezután kezelni, hogy a láp mélyén való fejlődés miatti hiányzó hatások belekerüljenek a tőzegbe. Az antimon ásvány e növényi hatások felvételét segíti, továbbá kiegyenlíti a tőzeg porhanyóságát, porózus mivoltát. A tőzeget ezután egy állandó 37 fokon (emberi testhőmérséklet) tartott hordóba helyezik, amelybe Rudolf Steiner útmutatásai alapján még három különböző növényi hatóanyag kerül:
- 1.Vadgesztenye-termés héjának szárított őrleménye
- Mályva gyökere. Csak a nem virágzó növény esetén, virágzáskor ugyanis a növény minden erejét a virághoz küldi.
- Fenyőfa gyanta. Ennek az anyagnak volt a legnehezebb a feloldása, ami miatt a folyamat évekig meg is akadt.
Peter először gumiból készült hálókban merítette bele a tőzeget a hordóba, de a tőzeg utána elhalt, nem tudott volna megfelelő védőhatást kifejteni. Ezután halászokkal csomóztatott megfelelő méretű hálókat kötélből, így már nem sérült a tőzeg hatóereje, sikerült a kezelés. A következő nagy kihívás az ózonizálás, ózonkezelés volt, amely az anyag tartósságát volt hivatott elérni. A tőzeg mindezek után kétféleképpen került felhasználásra.
Ruházathoz
A tépett pamut és a kezelt tőzeg egy nagy dobba kerül bele, amit ugyancsak Peter Böhlefeld készített, és ami hasonló egy óriás mosógép dobjához, amelyben ide-oda forgatva összekeveredik a két anyag. Az elején 60% pamut és 40% tőzeg volt az arány, ma már 50-50%-os keverésű fonal is kapható. A keverés után egy harmadik teremben kártoló, sodró gépek készítik el a fonalat, melyet Peter vászonnak szövet meg. Ebből a vászonból kabátok, mellények, abroszok, kalapok, különböző tárgyak készülnek. Két anyag közé varrva paplan és párna is készül. Kötött formában kapható sapka, kesztyű és telefontok is.
Tőzegolajhoz
Peter Böhlefeld a házában labort rendezett be. Itt készülnek a tőzeg-olajok. Péter eredetileg kőfaragó volt. Az olajok készítéséhez diplomamunkáját, egy nagy kő-mozsarat használ. Ebben nyomja szét a tőzeget, majd addig önti hozzá az olajat különböző fázisokban, amíg a tőzeg még felveszi azt. A tőzeget 7 napon át minden reggel és este kiteszi a kelő és lenyugvó Napra, s egy órán át keveri, ritmizálja az olajjal. Szerinte az ember az egyetlen, aki fel tudja venni annak a három csillagképnek az erőit is, melyek váltakozva nem látszódnak a horizonton, és az ember az, aki magán keresztül a csillagerőket bele tudja “keverni”, vezetni a tőzegolajba. A tőzegolaj gyönyörű, gömb alakú üvegedényekben kerül tárolásra. Ez az alap-tőzegolaj elkészítési módja, ám azóta sokféle olaj létezik már, más-más növények hozzáadásával, különböző betegségek gyógyítására.
A tőzeg története
Az első világháború után az antroposzófia több területen gyakorlatba lett átültetve s így alakult meg Stuttgartban és Dornachban a természettudományos kar. Az egyik kutatási terület melyet Rudolf Steiner a szívén viselt az a tőzegrost volt azaz a magashegyi lápokban lévő tőzgbe zárult bolyhosfű rostjainak nemesítése. Henri Smits , az egyik fiatal kutatója a természettudományi karnak, kezébe vette a kutatási területek listáját, kiválasztotta a számára legkedvesebb területet, a kristályosodást, és bement fogadóórájára Rudolf Steinerhez, hogy megbeszéljék a teendőket.Rudolf Steiner ezekkel a szavakkal fogadta: „Borzasztó ez itt nálunk, nem történik itt semmi. A munka a tőzeggel nem halad.” Már kétszer hívta fel figyelmét erre a munkára és amikor elkezdte mondani a mondandóját R. Steiner újra a tőzegről beszélt neki. És ekkor megkérdezte, hogy neki kéne ezt a munkát átvennie? Megerősítést és útmutatásokat kapott hozzá. 1921 és 1924 között végzett H. Smits kísérleteket, de nem sikerült elérnie a célt, azonban egy jó alapot adott a további kutatásokhoz, ezen indult el Péter is.
A cél
A cél az volt, hogy a tőzegrostból fonható, szőhető anyag készüljön., melyből ruha készülhetne, melegebb és könnyebb, mint a gyapjú. A tőzeg nagyon törékeny.és porladó/porózus/ ezért a tartósságát, feszességét 400-500 szorosára kéne emelni./ Henri Smitsnek ezt 100-130 ra sikerült./ Az elmúlt 75 év alatt néhányan nekifogtak ennek a kutatómunkának, több-kevesebb eredménnyel, de nem sikerült elérni a kívánt értéket. Péter 3 éven át egy magánlaborban, Bremen mellett, ezekkel a kísérletekkel foglalkozott, majd kialakította saját műhelyét.
A tőzeg kialakulása:
A rostok megelevenítését úgy jellemezte R.S., hogy a tőzeghez újra el kell vezetni a kozmikus erőket. A tőzegesedés folyamata során a magashegyi lápban a lehulló növényi darabkák elkezdenek elszenesedni, víz és oxigén hiányában. Megvonódnak tőle a kozmikus hatások, elhal, ásvánnyá válik, ezért válik törékennyé, porladóvá. A laborban az ellenkező folyamatot kell véghezvinni, hogy tartóssá és rugalmassá véljék. Miért tartotta R.S. ennyire fontosnak a tőzeget? Mit várt tőle? Rudolf Hauschka /Heilmittellehre S.250-252/:” Dr. Itta Wegmann-tól tudom, hogy nem egy pót- rostról van szó, hanem egy anyagról, mely egészségügyi ruhának volt kigondolva.” Ez összefügg a láphoz kötött elementálokkal. Ezek a lények ősszel általában felszabadulnak, de nem így a lápiak. Azok hozzá vannak láncolva az anyaghoz, mumifikálódnak . Már ott vannak évtízedek, évszázadok óta és dühösek. Ezért olyan félelmetes a magashegyi lápok hangulata. R.S. utal arra, hogy ezeknek az elementáloknak a felszabadítása az emberek dolga, és ezt ma már képes megtenni. Egy biológiai kezelés által ezek a lények felszabadíthatóak és az anyag is fonhatóvá, feszessé tehető. A felszabadult lények hálából ott maradnak a tőzegruhát hordó embernél, burkot vonnak köré és megóvják mindattól, ami az előreláthatatlan időkben vár rá- elektromosság, magnetikus tér, repülők, és sok más még rosszabb.
Kezelés
Először megmossák, majd antimonnal kezelik. R.S. utalt arra, hogy egy magnetikus téren kéne átvezetni, előtte és utána megvizsgálni a felépítését. Növényi anyagokkal kell kezelni, melyek arra hívatottak, hogy a hiányzó kozmikus hatásokat belevezessék. Ahhoz, hogy ezeket a növényi hatásokat felvegye, előbb kezelni kéne antimonnal, az antimon erejét kéne átvinni rá. Az antimon egy hosszában falépülő ásvány, olyan erő hat benne, mely kiegyenlíti a tőzeg porlékonyságát. Ezután belekerül a cseberbe, amelynek oldalán található egy szerkezet, amellyel Péter a hőmérsékletet állítja be – 37 C fölé nem emeli, ez az emberi test átlagos hőmérséklete. Minden hordóba három anyag kerül bele, Rudolf Steiner útmutatásai alapján, mégis sok kutatást igényelt, míg rájöttek a felhasználás mikéntjére.
1.Vadgesztenye termésének a héjának szárított őrleménye.
2. Mályva gyökere – a második növény, amelyet Rudolf Steiner megadott. Itt már kérdések merültek fel. Ez csak akkor lett jó, amikor a még nem virágzó növény gyökerét kezdték el használni. Virágzáskor a növény minden erejét ugyanis a virághoz küldi.
3. A legnehezebb – amin a tőzeg felhasználása éveken keresztül fenn is akadt – a fenyőfa gyantájának feloldása volt.
Ezt a három anyagot teszi testhőmérsékleten Péter a tőzeghez. Először gumiból készült hálókban merítette bele, de miután kezelte, a tőzegnek már nem volt éteritása./ Úgy tudhatjuk meg, hogy még élő-e kezelés után a tőzeg, hogy elégetjük s ha a hamu fehér, akkor még élő volt, ha fekete, akkor holt./ Ezután halászokkal csomóztatott megfelelő méretű hálókat kötélből, ez már nem sértette az éteritást, sikerült a kezelés. Egy nagy kihívás volt az ozonizálás, ózonkezelés, hogy a hatása az anyagnak tartós legyen. Ezután kétféleképpen használta fel a tőzeget.
Felhasználása
Ruházathoz
A tépett pamut és a kezelt tőzeg bekerül egy nagy dobba, amit ugyancsak ő készített, hasonló egy óriás mosógép dobjához, ebben ide-oda forgatva összekeveredik a két anyag. Akkoriban még 60% pamut és 40% tőzeg volt az arány, ma már 50-50%-os keverésű fonal is kapható nála. A keverés után egy harmadik teremben kártoló, sodró gépek elkészítik a fonalat, melyet Péter megszövet vászonnak, ebből kabátok, mellények, abroszok, kalapok, különböző tárgyak készülnek. Másrészt két anyag közé varrva paplan és párna készül. Van, amit megköttet sapkának, kesztyűnek, telefontoknak.
Olajhoz
Péter a házában berendezett egy labort. Itt készülnek a tőzeg olajak. Péter eredetileg kőfaragó volt. Diplomamunkáját, egy nagy kő-mozsarat használ. Ebben nyomja szét a tőzeget, majd olajat tölt hozzá, ami felszívódik, majd újra tölt hozzá, egészen addig, amíg a tőzeg felveszi az olajat. A tőzeget 7 napig napig minden reggel és este kiteszi a kelő és nyugvó Napra, s egy órán át keveri, ritmizálja. Szerinte az ember az egyetlen lény, aki fel tudja venni annak a három csillagképnek az erőit is, melyek váltakozva nem látszanak, és az ember az, aki a csillagerőket bele tudja „keverni”, vezetni a tőzegolajba. Mindez gyönyörű, gömb alakú üvegedényekben történik. Az alap tőzegolaj így készül, de ő azóta rengeteg változatot készít, más növények hozzáadásával, különféle betegségek gyógyítására.
Hatása
Rudolf Steiner utalt arra, hogy a tőzeg az embereket képes a technika hatásától megvédeni. A benne rejlő dinamikus erő által segíti az elektromágneses kisugárzás hatását legyőzni. A szervezet hőháztartását is megtámogatja, melegen tart, de nem izzaszt. Vettünk tőle fonalat és sapkákat horgoltuk gyerekeknek belőle. Nagyon erős impulzusoknak, elektromágneses sugárzásnak vagyunk kitéve a mindennapokban, a tőzeg távol tartja ezeket, megóvja gyerekeinket. Telefontokok is készültek már, meg mellény is szőttesből. Jó tudni és jó élni a természet adta segítséggel. Azóta már két óvoda gyerekein láthatóak az anyukák által készített kis sapkák. Péter szívesen lát bármilyen segítséget műhelyében, fizetni nem tud, szállást tud adni, és munkát is. Meg el is jönne, mesélne ő maga erről az anyagról, ha meghívnánk. Magyarországon a legismertebb tőzegkészítmény a Huminiqum.
